>A sárgatúró egy erősen valláshoz kapcsolódó, húsvéti étel. Főként a görög katolikus vidékeken ismert, többek között a Hajdúságban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezeken a vidékeken annyira elterjedt, hogy akár a római katolikus vallásúak is elkészítették (és készítik a mai napig), a húsvéti vallási szokások jegyében. Több néven ismert: sárga- vagy édestúró, túrócska, illetve szláv eredetű szóval szirikk vagy szirka.
A húsvétot megelőző nagyböjt 40 napos böjtölést lezárandó a vasárnapi asztalra már bőségesen kerülhetett étel. Ezeket az ételeket mind a római katolikusok, mind a görög katolikusok vasárnap délelőtt a templomba vitték, hogy felszenteljék. Régebben hatalmas batyukba tették az ételt és mindent elvittek a templomba, hogy megszentelhessék, majd csak egy-egy darabot vágtak a kenyérből vagy kalácsból, a sonkából és a sárgatúróból is. A jellegzetes húsvéti kalácsot pászkának is hívták, innen a 'pászkaszentelés' összefoglaló név, amely később minden húsvéti étel szentelésére vonatkozott. A sárgatúró eredetileg a görög katolikusok étke, de azokon a vidékeken a római katolikusok is ismerik, és szívesen készítik, de csak húsvétkor. Ez adja az étel ünnepélyes jellegét.